Akadálymentes verzió

Eseménynaptár

HKSzeCsPSzoV
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
További események

NYERTES PÁLYÁZATOK:














 

         

  


AKTUÁLIS KORONAVÍRUS HELYZET Bugyi Nagyközség TÁJÉKOZTATÓ 2020. május 20. 

Minden egy helyen a rendkívüli helyzettel kapcsolatban - ami megjelent honlapunkon

Hír keresése: 

2020.03.12 09:57

TÁJÉKOZTATÓ ÁSOTT ÉS FÚRT KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL

  A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a jegyzőt a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokkal ruházza fel. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §-a határozza meg, hogy mely esetekben szükséges a jegyző engedélye.
Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  • a. ) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  • b. ) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  • c. ) nem gazdasági célú vízigény.

A fentieket röviden összefoglalva, amennyiben
• a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
• 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
• a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
• magánszemély a kérelmező,
• a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál,
akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1081 Budapest, Dologház utca 1.,Postacím: 1443 Budapest, Pf.: 154.), mint területileg illetékes vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!


Mit jelent a házi ivóvízigény?
A polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.


Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.


Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
• Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.
• Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.
• Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.
• Üzemeltetési engedély:  Azokra a kutakra amelyek a jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.


Milyen kútra kell engedély kérni?
Az 1992. február 15. után létesített minden ásott vagy fúrt kút engedélyköteles, amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.
Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:

  • arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül üzemeltetési engedélyt kell kérni,
    • az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg a mélysége;
    • legalább 20 méterre van élővízfolyástól, csatornától, állóvíztől, állattartó építménytől
    • épületektől, telekhatártól a létesítéskor hatályos építési előírásokban meghatározott távolságra van
  • arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
  • minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.


Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?
Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Mi történik a határidőre nem bejelentett kutakkal?
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot. A bírság nem az önkormányzat, hanem a központi költségvetés bevétele.
Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a 2018. december 21 napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?
Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.

Hogyan kell a kérelmet benyújtani?
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet I. pontja határozza meg a létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt, a 2. melléklet II. pontja határozza meg az üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát. A 2. melléklet III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációt tartalmazza.
A kérelmek benyújtásához a fenti tartalommal formanyomtatványt készítettünk, amely letölthető a www. bugyi.hu honlapról - lásd cikk alján vagy személyesen átvehető a Polgármesteri Hivatal műszaki irodájában (2347 Bugyi Beleznay tér 1.).
A kérelmet egy példányban kell benyújtani. Csak írásban terjeszthető elő papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett csak ügyfélkapun keresztül nyújthatja be kérelmét. Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.

Ügyintézési határidő?
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.
További információval telefonon Mészáros Ernő műszaki ügyintéző nyújt segítséget a 06-29-547-503 számon illetve személyesen a műszaki irodában.
Tudomásunkra jutott, hogy egyes cégek már szórólappal megkeresték a lakosságot, amelyben ajánlják magukat. Kérem, hogy legyenek körültekintőek, és inkább több szakembert is kérdezzenek meg a szolgáltatás esetleges díjszabásáról.


Kérelem kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz 

Kérelem kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz 

Kérelem kutak vízjogi megszüntetési engedélyezési eljárásához 


Dr. Szatmári Attila
    jegyző



Nyomtatható verzió
Látogatottság: 286