Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a barokk kúria, melyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt az épület az eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette. A település önkormányzata azonban mindent elkövetett azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület, így – több pályázat és saját beruházás eredményeként – végül 2011. november 25-én ünnepélyes keretek között Bugyi Nagyközség lakossága birtokba vehette a Beleznay Kastély épületét. A Kastélyba a Bessenyei György Művelődési Ház és Könyvtár költözött be.
Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-63) Építtetője gr. Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf váci püspökök voltak.
Egytornyú barokk épület, melynek alapjait 1801-ben rakták le és 1803-ban szentelték fel.
A Református Templom kertjében áll, egy római kori kőoszlop az ún. „szégyenkő”, mely eredetileg római mérföldkő lehetett. Felirata szerint a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt. Protokolluma számos „eklézsiakövetési” eljárás emlékét őrzi, melyek során az egyházi törvények megsértői a szószék és a templomkertben felállított szégyenkő előtt bánták meg bűneiket.
Az 1890-es évek elején épült úrilak Forster Kálmán tulajdonában volt. Forster Kálmán hatalmas birtokain kezdte meg egy korszerű árutermelő gazdaság megszervezését, melynek eredményeként egy évtized alatt jelentős változás következett be a művelési ágak területén. A kastély ma magánkézben van és vendéglátó- és szálláshelyként hasznosítják. Bugyin és környékén rendezett vadászati rendezvényekre látogató vadászok mellett a festői szépségű több hektár ősparkkal körülhatárolt Vadászkastély területén ma számos esküvőt és különféle rendezvényeket tartanak. Forster Vadászkastély
Bugyi Nagyközségről Dabas irányába haladva található az egykori Kápolna maradványa. 2014. évben a Katolikus Egyház felújíttatta az épület megmaradó falait.
A bugyi Tájház bemutatja a település népművészeti hagyományait, népszokásait, valamint az elődök mesterségeit. A helyiek azonban nem elégedtek meg azzal, hogy helyet csináltak a polcon a kaszának, a korongnak, a fakanálnak, ugyanis régimódi aratás, kerámiatábor, valamint lekvárfőzés is szerepel a terveik között. A Bugyi Tájház híd múlt és jövő közt