Szinte nem múlik el tél úgy, hogy ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló- és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott. Mivel a mentésbe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése, amely a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet, jelentős – ezért az alábbiakban néhány követendő jó tanáccsal szeretnénk segítséget nyújtani.
Befagyott állóvíz esetén:
A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is. Meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket.
Befagyott folyóvizek esetén:
Különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a „sodorvonal”-ban találhatóak. Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni. Sebesfolyású vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lényegesen vékonyabb.
Mindkét esetben fontos tanács:
Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlanul fennáll. Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét. Jégen történő haladáskor síbottal vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.
A jég beszakadása esetén követendő magatartás:
- A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.
- Azonnal hasaljunk a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.
- Ha a jég a korábbi előjelek nélkül szakad be, vagy túlságosan későn reagálunk és már beszakadt alattunk, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.
Ha a jégfelület alá kerülünk:
- Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé.
- Ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a fénysugár alapján fel lehet ismerni. Ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel.
- Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni. Végezzünk lábunkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karunkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
- Ha a jég újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, amíg ki nem jutunk a partra vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:
- Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert;
- Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal).
- Több segítőtárs esetén alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személy biztonságban van mentőakciója során. Az odanyújtott segédeszközzel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre.
- Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani.
