Dr. Kas Zoltán – Az ügyeleti rendszer átalakításáról

Évek óta zajlik az egészségügy megreformálása, átalakítása. Sok minden nem volt a betegek számára érezhető, de sok közvetlen hatással volt a betegellátásra. Gondolok itt a kórházak összevonására, orvosok és szakdolgozók béremelésére, a hálapénz kriminalizálására, online időpontfoglalás, EESZT, e-recept, e-beutaló, e-dokumentumok. Több mint egy éve zajlik a központi háziorvosi, vagy más néven sürgősségi ügyeletek országos mentőszolgálat általi koordinációjának kialakítása. Utolsó előttiként, február 1-től Pest Vármegye is csatlakozik ehhez a rendszerhez. (tervek szerint végül Budapest fog csatlakozni)

Mit is jelent ez?
Megszűnik az önkormányzatok által fenntartott, helyben elérhető orvosi jelenlét. A vármegyében több ügyeleti pont, illetve központ alakul. Bugyi a dabasi ügyeleti központhoz fog tartozni. Ezentúl a rendelési időn túli, illetve hétvégén hirtelen kezdődött komoly egészségügyi problémával ott tudunk segítséget kérni.

Az új rendszernek vannak előnyei és hátrányai. Az, hogy eddig helyben volt este és hétvégén is elérhető orvos, mindenképpen hasznos és kényelmes volt. Ám látnunk kell, hogy ez a szolgáltatás országos szinten óriási összegeket emésztett fel, és e mellett nem volt biztosított sem a megfelelő szintű szakmai kompetencia, és sokszor a humán erőforrás sem. Egy kialakított irányítási rendszerrel, kidolgozott protokollokkal és komoly szakmai felügyelettel évtizedek óta működő szervezet, mint amilyen az országos mentőszolgálat, logikusnak tűnő választás, hogy átvegye ennek a rendszernek a koordinálását is. A telefon túloldalán lévő szakember az alapos kikérdezés után így el tudja dönteni, hogy egy adott problémával jelentkező beteg panaszával: elég, ha elsétál a gyógyszertárba, ráér a következő háziorvosi rendelésig, be tud menni az ügyeletre, ügyeletes autót küld ki, mentőautót küld ki, vagy a helikoptert riasztja.

Teljesen jogosnak tűnik a felháborodás a vármegyékben megszűnő gyermek- és háziorvosi ügyeletek körül, de külföldi tapasztalatok alapján egy tisztességes egészségügyi ellátó rendszerben egyébként semmi szükség sincsen ilyen jellegű szolgáltatásokra, ahogyan nincs is háziorvosi ügyelet az európai fejlett rendszerekben.

Van azonban:
– Egészségkultúra, meg ennek oktatása is, így a biztonságot pontosan az jelenti, hogy a rohanjunk az ügyelet helyett a szülők legalább alapfokon meg tudják oldani az egészségügyi problémákat. Tudnak például lázat csillapítani, és kullancs kiszedéshez nem orvost hívni.
– Jól felépített helyi doktorinfó rendszer, ahova betelefonálhat a szülő és releváns információkat, egészségügyi tanácsokat is kaphat, mindez jogilag szabályozott módon.
– És van egy jól szervezett, elegendő kapacitással rendelkező mentőszolgálat, amely házhoz megy, ha a segélykérés szerint ez indokolt, de akár meg is tagadhatja a kivonulást, amennyiben nem szükséges a sürgős ellátás.

Egy ilyen rendszerben teljesen felesleges egy ezzel párhuzamos háziorvosi ügyeleti ellátását fenntartani. A Budapestet és Pest vármegyét már évek óta ellátni nem tudó Mentőszolgálat leterheltsége tovább fog nőni, újabb és újabb kapacitásokat kényszerül vidékről átirányítani, amíg a vidéki ellátás szintén be nem omlik a budapestihez hasonlóan. Jelentősen meg fog nőni a sürgősségi osztályok forgalma, ezzel a valóban sürgősségi ellátást igénylő esetek időbeni ellátása csúszni fog, ez pedig akár megmenthető életek elvesztését is jelentheti.

Mit tehetünk tehát?
A legfontosabb, hogy felkészüljünk a lehetséges egészségügyi problémás szituációkra. Legyünk egészség és nem betegség tudatosak. A mentális egészségünkre ugyanannyira oda kell figyelni, mint a fizikaira! (alvásidő, rekreációs idő, szociális kapcsolatok, stb.) Vegyük igénybe a szűrővizsgálatokat. Legyen egy jól felszerelt házi patikánk, ahol legyen, ha kell gyermek, vagy csak felnőttnek való fájdalom és lázcsillapító, görcsoldó, hányingercsillapító, állandóan szedett gyógyszereinkből legalább egy hétre való tartalékkal! Rendszeresen ellenőrizzük a lejárati időket! Tudjuk és merjük ezeket használni! Legyenek diagnosztikai eszközeink! Vérnyomásmérő, lázmérő, ahol kell ott vércukor ill. véroxigén mérő. Legyen sebfertőtlenítő és sebtapasz! (mint ahogy egy autó kötelező felszerelése az elsősegély doboz) Legyen elmentve telefonunkban a háziorvos elérhetősége, a segélyhívó szám (112) és az új ügyeleti segélyhívó (1830). Legyen elmentve a telefonunkban az a személy ICE név alatt, akit vészhelyzet esetén értesíteni lehet (ICE: In Case of Emergency). Irataink között legyen egy kártya, amennyiben valamely komoly betegséggel él valaki. (cukorbeteg, szívbeteg, autoimmun beteg, transzplantált beteg, stb.) Legyenek felsorolva a rendszeresen szedett gyógyszerek, illetve a gyógyszerallergia!

Ez így átolvasva nem tűnik vészesnek, de ne legyenek illúzióink. A PoliceHungary YouTube csatorna rendszeresen kiad egy csokorral a „legszebb” hívásokból. Elég csak egyszer végighallgatni egy ilyet, és máris egyértelművé válik, hogy miért tart ott a rendszer, ahol. Évi 5 millió hívásból 4 millió nem valós segélykérés!

Tehát február 1-től, ha úgy érezzük sürgős orvosi segítség kell, akkor hétköznap délután 4-től reggel 8-ig, illetve hétvégén 0-24-ben keressük bizalommal a dabasi ügyeleti központot (a szakrendelő oldalában), vagy hívjuk bizalommal a 1830-as számot!

Dr. Kas Zoltán