Sok helyen halljuk az agráriumban a „de minimis” kifejezést, de mit is jelent valójában?
• Az EU-s jogalkotók úgy ítélték meg, hogy bizonyos összeg alatti támogatások nem versenytorzító hatásúak, ezért megalkották a csekély összegű támogatások, azaz a „de minimis” támogatások szabályozási körét,
• A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások (őstermelők, családi gazdaságok, agrárvállalkozások) esetében a csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg a 50.000 eurót (vagy annak megfelelő forintösszeget),
• A jelenlegi szabályozás szerint egy mezőgazdasági vállalkozás esetében három pénzügyi év alatt kell nézni a támogatási összeget. A hároméves időszak mindig gördülő, vagyis az aktuális és az azt megelőző két pénzügyi évet kell együtt figyelembe venni.
• A mezőgazdaságban gyakran ilyen formában nyújtanak támogatást például aszály- vagy fagykárok enyhítésére, állatbetegségek miatti átmeneti segítségre, kamattámogatásra, kedvezményes hitelprogramokra, kisebb beruházások ösztönzésére, illetve átmeneti likviditási támogatásra,
• A „de minimis” támogatás előnye, hogy gyors segítséget tesz lehetővé válsághelyzetekben, illetve a tagállamok rugalmasabban tudják támogatni a gazdálkodókat.
• Ugyanakkor a viszonylag alacsony összeghatár miatt a nagyobb káresemények vagy jelentősebb beruházások finanszírozására önmagában általában nem elegendő, illetve egy „de minimis” támogatás odaítélésekor a hatóság ellenőrzi, hogy a gazdálkodó az előző két évvel együtt nem lépi-e túl a megengedett összeghatárt,
• Néhány példa a Magyarországon is működő „de minimis” agrártámogatásokra: a méhészeti járművekre, a tenyészkoca tartása után igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás stb.
Tájékoztatót tett közzé az aszály miatti „vis maior” bejelentések kapcsán az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium:
• Akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket azoknak szükséges a „vis maior” bejelentést megtennie,
• Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni,
• A bejelentés különösen fontos, hogy az esetleges támogatási jogkövetkezmény alól mentesüljenek a gazdálkodók,
• További részletek a minisztériumi tájékoztatóban: https://kap.gov.hu/news/2026-06-26/145025/vis-maior-tajekoztato-aszaly-2026
2026. július 2-án indul a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” című pályázati felhívás 2. benyújtási szakasza:
• 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amely támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 85%-a lehet,
• Az tud pályázni a forrásra, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőzően legalább 180 nappal megkezdte a mezőgazdasági tevékenységét,
• Fontos, hogy a lehetséges kedvezményezettnek rendelkeznie kell legalább 5000 STÉ üzemmérettel,
• Állattartáshoz, kertészethez, terménytisztító és terményszárítóhoz, gyümölcstermő ültetvényhez, illetve mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó gép, eszköz és technológiai beszerzése kapcsolódhat,
• További részletek: https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd09a-2-26
• A támogatási kérelmek benyújtásának 3. szakasza várhatóan 2026. november 5-től kezdődik,
Hamarosan nagy mennyiségben érkezik a piacra, üzletekbe a szabadföldi magyar dinnye:
• A nagyfóliás termesztésből származó görögdinnyék június 25-től jelennek meg a piacon,
• A szabadföldön termesztett hazai görögdinnye pedig július 1-jétől válik elérhetővé kisebb mennyiségben, és július 5-10. között már országszerte,
• Magyarországon mintegy ezerötszáz család foglalkozik dinnyetermesztéssel, az egy főre jutó éves fogyasztás pedig görögdinnyéből 10-12 kilogramm, sárgadinnyéből 1,5 kg,
• A görögdinnye Magyarország egyik legfontosabb kertészeti exportterméke, a termés mintegy 30%-a exportpiacokra kerül,
• 2024-es adatok szerint kb 3300-3600 hektáron termesztik a görögdinnyét és a termésmennyiség 160-170.000 tonnára tehető,
• A görögdinnye-termesztés elsősorban az ország melegebb, homokos talajú térségeiben koncentrálódik,
